A HASMENÉS OKAI

A hasmenéses betegségeket az év bármely szakában jelentkezhetnek, hiszen azoknak nincs igazi szezonja.

A hasmenésnek számos oka lehet, és ezek a kiváltó okok súlyosság szempontjából igen széles spektrumon mozognak. Ide tartoznak például a fertőzések, allergiás reakciók, cukorbetegség, különböző bélbetegségek, ételmérgezés, antibiotikum szedése vagy más gyógyszer által kiváltott mellékhatások, daganatos megbetegedések, tápanyag felszívódási zavarok stb.¹

A gyomor-bélrendszeri fertőzés megszerzésének alapvetően két útja van: közvetlen a beteggel történő érintkezés, ”szennyezett kéz” révén vagy közvetve a kórokozó baktériummal, vírussal szennyezett táplálék elfogyasztása után.²

Érdemes orvoshoz fordulnunk, amennyiben:

• a hasmenés tartósnak bizonyul,
• a kiszáradás veszélye áll fenn (jelei: szomjúság, szájszárazság, kiszáradt bőr, vizelés hiánya vagy kritikus mértékűre csökkenése, súlyos gyengeség, szédülés, fejfájás, elszíneződött vagy sötét vizelet),
• tartós hányinger vagy hányás kínozza,
• erős hasi és/vagy végbélfájdalmak gyötrik,
• véres székletet tapasztal,
• magas láza van,
• jelentősen csökkent a testsúlya.

Gyermekek esetében a hasmenés különösen veszélyes lehet, hiszen gyors kiszáradáshoz vezethet, ezért ilyenkor a fokozott figyelem és a gyors orvosi diagnózis elengedhetetlenné válik.

Amikor szakember segítségét kérjük, általában a kórtörténet felvételével indul a hasmenéses tünet feltérképezése. Olyan kérdésekre kell válaszolnunk, melyek segítenek feltárni a probléma kezdetét, a széklet gyakoriságát és minőségét, a kísérő tünetek jelenlétét stb. Elsődleges szempont a kiszáradás mértékének megállapítása, tekintve, hogy ez súlyos esetben, sürgős rehidratáció nélkül akár halálos is lehet.⁴

Ne várjunk tehát a komoly betegségek megjelenéséig, indokolt esetben azonnal forduljunk kezelőorvosunkhoz a szakszerű segítségért.